Zaj, zajcsökkentés, zajvédelem – néhány címszó az összefoglaló tudományág, az akusztika köréből.

Az akusztika, a hang tudománya nemcsak a zene és a beszéd jelenségeivel foglalkozik. Az Egyesület alapítói 1933-ban még nem gondolhattak arra, hogy a század második felében egy új szakterület nő ki a civilizáció káros következményeként. 

A kezdetek – 1990-ig

Néhány megszállott szakember, telve hivatástudattal és tenni vágyással, 1967-ben megkezdte munkabizottságban, szakcsoportban a zajjal való tevékenységét: a zaj fogalmának és hatásának megismerését és megismertetését az egyre szélesedő szakmai környezetben. Majd e bizottság, vagy szakcsoport 1977-ben megszervezte magát és az OPAKFI egyik szakosztályává, zajcsökkentési, majd később zaj-és rezgéscsökkentési szakosztályává alakult.

A kezdeti lendület meglehetősen nagy volt. Budapesten kívül Győr, Miskolc, Szeged, Debrecen és Pécs is rákerült - a zajjal és hatásaival hivatásból értő módon foglalkozó, elkötelezett kollégák tevékenységének és szervezettségének köszönhetően - a hazai zajvédelem palettájára. Munkájuk célja a hatóságok zaj-és rezgés elleni védelmének támogatása, a hazai és külföldi tudományos eredmények megismertetése és hasznosítása, a zajvédelem ipari hátterének feltárása és az ipar segítése volt. Ebben más szervekkel és intézményekkel is együttműködött, vállalva az úttörő és kezdeményező szerepet. Így a Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Komplex Bizottságával, az Országos Környezet-és Természetvédelmi Hivatallal, a Környezetvédelmi Intézettel, a Magyar Szabványügyi Hivatallal, a Köjálokkal, a Gépipari Tudományos Egyesülettel, a Közlekedéstudományi Egyesülettel a SZOT Munkavédelmi Tudományi Kutató Intézettel és gyakorlatilag mindenkivel, akitől szakmai segítséget kapott, vagy segítséget nyújthatott. Az évek, évtizedek során az intézmények, szervezetek neve változott ugyan, de a szakosztályban tömörült szakemberek szakmai elhivatottsága, szakmaszeretete változatlan maradt.

A zaj- és rezgésvédelem tudományának és technikájának széles körű ismertetése 1971-ben kezdődött. Ekkor az ICA kongresszus kísérő konferenciájaként rendezték meg az 1. Nemzetközi Zajcsökkentési Konferenciát, amelyet megváltozott névvel (... „Szeminárium”) háromévenként követte a többi nagyrendezvény, a győri, székesfehérvári, debreceni, szegedi, pécsi, kecskeméti, és a többi nagy sikerű, felejthetetlen „szeminárium, nemzetközi részvétellel”, - igen, ezzel a címmel, mivel „nemzetközi konferenciát” az akkori politikai környezetben nem rendezhettünk. Ezeken a szemináriumokon az előadások mellett zajtechnikai kiállítások voltak, amelyek a fejlett és egyre fejlettebb ipari zaj- és rezgéscsökkentő termékeket mutatták be a nemzetközi elzárkózás korában is.

Ez a nemes hagyomány folytatódott: minden évben. Említést érdemelnek az egyes szűkebb területet átfogó 2-, vagy, 3-napos szemináriumok, így pl. Győri Környezetvédelmi Napok, a Zaj és Minőség címmel több éven át megrendezett szemináriumok, a munkahelyi zajjal, környezeti zajjal, közlekedési zajjal foglalkozó szemináriumok, korszerű gondolatok a zajvédelemben, új hazai jogszabályok zajvédelmi vonatkozásai és a többi szeminárium, melyek mind-mind a szakosztály következetes tudományterjesztői munkáját dicsérik.

Még egy fontos tevékenysége volt kezdettől fogva a szakosztálynak: évenként környezetvédelmi és egyéb tanulmányokat készített, megbízásra munkahelyi és környezeti zajvizsgálatokat végzett és ezekről szakértői véleményeket adott. Ezek a szakvélemények legtöbbször kiterjedtek a felmerült panaszok gyakorlati megoldására is. Lényeges volt ez a munka végig - de különösen az első időkben, amikor a zajpanaszokkal küszködő társadalomnak és vállalatoknak nem volt hova fordulniuk. Mi tagadás: ezek a munkák gazdasági hasznot is hoztak és kiegészítették a szakosztály, sőt az Egyesület szűkösen mért költségvetését.

Egyesületünk és benne szakosztályunk mindig fontosnak tartotta a hatóságok támogatását és segítségét a zaj és rezgés elleni védelemben. A szakosztály és főképpen egyes, jó értelemben véve „megszállott” tagjai komoly vezető szerepet vittek a zajvédelem jogi alapjainak megteremtésében. A 80-as években egymás után készültek a zajjal kapcsolatos követelményeket rögzítő és a vizsgálat leírását adó szabványok, amelyek hivatalos kereteket szabtak a zajvédelmi tevékenységnek. Sorozatosan jelentek meg a különböző, zajjal és rezgéssel foglalkozó állami törvények és rendeletek, amelyek törvényes keretekben szabályozták az egész országra nézve a zajvédelem hatáskörét, módszereit, megszabva és megkövetelve a határt, amelyen belül a környezetvédelemben, a munkavédelemnek zajjal foglalkozó részében a dolgoknak értelmesen és helyesen folyniuk kell.

A zajvédelmi szakma most is ezekből él.

Említést érdemelnek a szakosztály külkapcsolatai. Kezdetben, a 60-as, 70-es években nehéz volt külföldi kapcsolatokra szert tenni, és azokat ápolni. Szakosztályunk legyőzte a nehézségeket és a korábban említett konferenciái teljesen nemzetközivé alakultak.

Az 1980-as években még sikerült megtartanunk és tovább fejlesztenünk a korábban kialakított kétoldalú együttműködést a külföldi (NDK, csehszlovák, lengyel) szakmai szervezetekkel és ezzel lehetőség adódott a szakemberek évenkénti cserelátogatására, a legújabb szakmai eredmények közvetlen megismerésére, ugyanakkor a szakosztály támogatásával számos hazai szakember vehetett részt rangos nemzetközi rendezvényeken is.

1990-től napjainkig

Az 1989 - 1990-ben nálunk és a környező országokban bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások - sajnos - nem tettek jót a nemzetközi kapcsolatoknak.

A Szakosztály továbbra is évente megrendezte a hagyományos “Zajvédelmi szeminárium”-okat. Csupán a covid-időszakban maradt el a szeminárium megrendezése. A szemináriumokon a zajvédelem időszerű, a szakembereket, a hatóságokat és az érintetteket leginkább foglalkoztató kérdéseivel és problémáival foglalkoztunk. A szemináriumokon több cég is rendszeresen részt vett kiállítóként, ahol bemutatta a zaj- és rezgéscsökkentésben alkalmazható műszereit, termékeit, referenciáit.

Kimagaslóan nagyszerű konferencia-szervezői munka volt az INTERNOISE'97 Zajcsökkentési Kongresszus és Kiállítás megszervezése a Budapesti Műszaki Egyetemen, amelyre a világ 38 országából 640 részvevő érkezett. A három napon keresztül folyó, kb. 400 előadásban a zaj- és rezgésvédelem gyakorlatilag minden kérdését érintették az előadók és adtak számot kutatásaikról, eredményeikről. Az aulában pedig közel 50 cég (köztük 17 magyar) mutatta be zaj- és rezgéscsökkentési termékeit, műszereit. Több cég a korszerű számítógépes zajtervezéshez mutatta be programcsomagjait.

Csak a részvevőkön múlt, hogy ki-ki mit hasznosított e kongresszus eredményeiből.

Ugyancsak jelentős esemény volt az Egyesület életében a Forum Acusticum 2005 megrendezése, amely az Akusztikai és a Zaj- és rezgéscsökkentési szakosztály közös munkáját dicséri.

A kísérőprogramok is értékesek és érdekesek voltak, az ACTIVE'97 előrendezvény és más hivatalos ülések a nemzetközi zajszervezetek és szakemberek számára mutatták meg a tudományág jövőbeli irányait.

A környezeti zajvédelem teljesen új feladataként jelent meg 2006-ban a stratégiai zajtérképezés, és az erre épülő intézkedési tervek készítése, amelyek a 49/2002/EK irányelv (a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről) előírásainak végrehajtását jelentette. A Szakosztály közreműködött az elsőként elkészített stratégiai zajtérkép készítésében. A Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképének elkészítését végző konzorcium alvállalkozójaként a Szakosztály által szervezett munkacsoport a szabályozás hatálya alá tartozó üzemek zajkibocsátásának vizsgálatát és az Egyesület IMMI 6.0 zajszámító programja alkalmazásával a zajkibocsátás modellezését végezte el. Ehhez kapcsolódóan szakértőként működtünk közre a Fővárosi Önkormányzat által megrendelt nagyobb projektben (a stratégiai zajtérkép adatbázisának továbbfejlesztése).

Az itt szerzett tapasztalatok alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy hasznos lenne, ha egy széles körű „nyílt” konferencián mutatnánk be a zajtérképezés nyújtotta új lehetőségeket, melyek jelentősen hozzájárulhatnának városaink környezeti állapotának javításához. Így szerveztük meg a “Láthatóvá vált a zaj” című konferenciasorozatot, amelynek nyitó rendezvénye a Vidékfejlesztési Minisztériumában kapott helyet.

A konferencián 170 regisztrált résztvevő vett részt. A konferencia célja volt, hogy az uniós irányelvből fakadó zajtérképezési előírásokra ne kötelezettségként, hanem sokkal inkább lehetőségként tekintsenek az érintett önkormányzatok, tervezők. A rendezvényhez kapcsolódóan nagysikerű gyermekrajz pályázatot hirdettünk meg, amely anyagaiból kiállítást is rendeztünk a Minisztérium dísztermében. A “Láthatóvá vált a zaj” c. szakmai konferencia megrendezésre került Pécsett, Nyíregyházán és Győrben is.

A Szakosztály folyamatosan végzett szakmai munkái közül az alábbiakban felsorolunk - a teljesség igénye nélkül - néhányat, amely jól bemutatja azt a szerteágazó szakmai tevékenységet, amellyel hozzájárultunk a hazai környezeti zaj elleni védelem eredményességéhez:

Széll Kálmán tér rekonstrukciója Előzetes Környezeti Vizsgálat, Zaj- és rezgésvédelmi munkarész elkészítése

Budaörsi geotermikus energiahasznosítás vizsgálat, Előzetes környezeti hatásvizsgálat zajvédelmi munkarész elkészítése (Megbízó: FŐMTERV)

A Dunakeszi 2. sz. Hulladéklerakó környezetében, a működés közbeni zajkibocsátás, zajterhelés vizsgálata, elemzése (Megbízó: Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft.)

Zajvizsgálat a Pusztazámori Hulladéklerakó környezetében (Megbízó: Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft.)

Bp. XVI. ker. Környezetállapot-jelentéshez a közlekedéstől származó zajterhelés vizsgálata (Megbízó: Budapest Főváros XVI. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi iroda)

Autópályák környezeti zajvizsgálata (Megbízó: Állami Autópálya Kezelő Zrt.)

Környezetállapot-jelentés (Megbízó: Budapest XVI. kerületi Önkormányzat)

A Főmterv Mérnöki Tervező Zrt-vel kötött megállapodások keretében a következő szakmai feladatokat végeztük el:

- a „Budapesti villamos és trolibusz járműfejlesztés I. ütem, Budafok kocsiszín előzetes vizsgálati dokumentáció, zaj-és rezgésvédelmi fejezet”

- a „2-es villamosvonal komplex felújításához kapcsolódó előzetes környezeti zaj-és rezgésvizsgálat, zaj- és rezgésvédelmi fejezet” valamint

- az „M0 déli Duna-híd (Deák Ferenc híd) felszerkezetének utóhasznosítási lehetőségei tanulmányterv zaj- és rezgésvédelmi fejezeteinek elkészítése”.

A Magyar Vízilabda Szövetség megbízására végzett speciális szakmai munka: „Vízilabda EB miatti szabadidős létesítmény zajkibocsátási határértékének megállapítása” (Hajós Alfréd uszoda)

2019-ben a Budapest Főpolgármesteri Hivatal megbízásából elkészítettük a főváros stratégiai zajtérképére épülő Intézkedési Tervet.

Szemléletformálás

Nagy jelentőséget tulajdonítottunk a környezeti zajjal kapcsolatos szemléletformálásra - első sorban a fiatalok körében. Számos ezzel kapcsolatos rendezvényt szerveztünk és bonyolítottunk le. Ezek közül említünk most meg néhányat:

• májusában - a Gyermekmentő Szolgálat által biztosított lehetőséggel élve részt vettünk a Városligeti Gyereknap programján. A rendezvényen a gyermekek számára interaktív ismeretterjesztő játékot szerveztünk, mellyel felhívtuk a gyerekek és szülők figyelmét a zaj káros hatásaira, a halláskárosodás veszélyére. A Gyermekmentő Szolgálat egy sátrat biztosított részünkre, melyhez kapcsolódva szerveztük a programelemeket. A sátor a „Fülhadiszállás” nevet kapta, mely izgalmas, kalandot sejtető, figyelemfelkeltő feliratával vonzotta a Városligetbe látogatókat.
• Előadássorozatot tartottunk havi rendszerességgel a „Megtört csend” címmel – elsősorban a zaj szubjektív megítélésének kérdéskörét áttekintve.
• A “Gyermekek zajterhelése, hallásvédelme címmel az OPAKFI, az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága, a Fővárosi Kormányhivatal és a Herman Ottó Intézet együttműködésével zajlott a Gyermekek zajterhelése, hallásvédelme c. konferencia a Herman Ottó Konferencia Központban. A rendezvényen mintegy 70 résztvevő (többségében pedagógusok, népegészségügyben dolgozó szakemberek) vettek részt. A programban 11 előadás hangzott el.
• “Csend Napja” rendezvény megszervezése mely a Hang Nemzetközi Évének keretén belül került megrendezésre. A tudományos előadások mellett interaktív bemutatókra is sor került a Budapesti Corvinus Egyetemen. Volt hallásvizsgálat, zajmérés, zajtérképpel való ismerkedés, „műfül” és egyéni hallásvédő eszközök bemutatása. Különösen jó példa volt a Csend Napja kapcsán kialakult külföldi megmérettetés. Itt országosan meghirdetett rajzpályázattal vettünk részt külföldi felhívásra, és igen sikeresen teljesítettünk.

A zajvédelmi szabályozásról

Szakmai közreműködést vállaltunk a környezeti zaj szabályozó rendszerének működését és fejlesztését szolgáló folyamatokban. Ezek között a legfontosabb akcióink a következők voltak:

Az Ombudsmani hivatallal való együttműködés

Folyamatos szakmai együttműködés volt a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Hivatalával a zajszabályozással kapcsolatos szakmai kérdésekben. Így amikor a Hivatal átfogó vizsgálatot folytatott a csendes környezet megőrzését és megteremtését biztosító jogi szabályozás megalkotásának elősegítése, valamint a közterületi rendezvények és a közterületek egyéb szabadidős használatának követelményei feltárása érdekében, az átfogó zaj- és rezgésvédelmi vizsgálatban Szakosztályunk is részt vett.

Segédlet készítése önkormányzatok részére

A szakmai tapasztalatok azt mutatták, hogy a stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek összeállítása - amely az érintett önkormányzatok feladata - felkészületlenül érte a kötelezetteket. Ezért kívánatos volt olyan segédanyag összeállítása, amely első sorban önkormányzati szempontból tekinti át az intézkedési tervek céljait, lehetőséget, és gyakorlati példákon keresztül is segíti az önkormányzati ügyintézőket, hogy belehelyezkedjenek és magukévá tegyék az intézkedési szellemiségét, „gondolatvilágát”, metodikáját. A Segédlet szakmai összeállításában a Szakosztály több évtizedes tapasztalatát osztotta meg az érintettekkel. Így megteremtettük annak lehetőségét, hogy a kötelezett önkormányzat saját szempontjait, lehetőségeit és kompetenciáit a környezeti zaj csökkentési lehetőségeinek fényében áttekintse és értékelje.

A környezeti zajvédelmi szabályozás felülvizsgálata

A környezeti zaj elleni védelem eredményességének, hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen, hogy folyamatosan, rendszeresen vizsgáljuk a szabályozás eredményességét, működőképességét, esetleges hiányosságait, és megtegyük a szükséges lépéseket azok kijavítására., az átfogó zaj- és rezgésvédelmi vizsgálatban. Az erre irányuló szakmai munkában - mely a környezeti zaj elleni védelem jelenlegi szabályozórendszerének felülvizsgálata címet viselte, Szakosztályunk is meghatározó mértékben vett részt. Első lépésben a problémák feltárásán túl azokat a közös alapelveket kell rögzíteni, amelyekre a zajvédelmet áttételesen is érintő, tágabb értelemben vett zajvédelmi szabályozásnak (ebbe nem csak a szorosan vett zajvédelmi szabályozás értendő) épülnie kell.

Egyesületi élet

A Szakosztálynak jelenleg mintegy 200 tagja van, de az Akusztikai Szakosztály tagjaival együtt 300 olyan szakembert ismerünk (többen mindkét szakosztály lelkes tagjai), akik az akusztika/zaj- és rezgésvédelem sokszor egymást átfedő, nehezen különválasztható szakterületen tevékenykednek.

A tagságunkból 15-20 fő rendszeres kapcsolatot tart az Egyesülettel, további 10-15 fő gyakrabban részt vesz a szakosztályi munkában, de összességében mintegy 100 "aktív" tagra számíthatunk, akik legalább évente részt vesznek egy-egy rendezvényünkön.

A tagságunkkal való kapcsolattartás javítására indítottuk útjára 1996-ban a ZAJINFÓ-t, amely általában 4 oldalas, házi szerkesztésű, nem kifejezetten igényes külalakú hírújság. Úgy érezzük, hogy az újsággal sikerült elérnünk az alapvető célt, amit az induláskor úgy fogalmaztunk meg, hogy "...többet tudjunk egymásról...".

Az Egyesület jelenleg tagja az I-INCE és az EAA nemzetközi zajvédelmi, illetve akusztikai szervezeteknek.